tete_molino1_3mx90cm_fejleccopy.jpg

Minden csapatban max. 2 profi kézilabdás vehet részt.

Amatőrnek tekintünk:

minden 40 év feletti sportolót, vagy azt a játékost, aki a torna évében bajnoki mérkőzésen nem játszott.

Nevezés:

Előnevezés a honlapon.

 

Sorsolás:

Helyszínen a csapatkapitányok jelenlétében fog zajlani a sportág kezdete előtt 15 perccel

 

A sportág szabályainak rövid leírása a következő. Hét fő alkot egy csapatot (öt cserejátékos ülhet a padon, bármikor lehet cserélni, de csak a kijelölt helyen lehet elhagyni a pályát), közülük egy a kapus, aztán a támadóknál szerepel két szélső, két átlövő, egy irányító és egy beállós. A mérkőzésen a cél: gólt lőni az ellenfél kapujába (az óra folyamatosan fut, viszont a játékvezetők megállíthatják, ha úgy vélik, hosszabb megszakítás következik: sérülés, kiállítás, messzire száll a labda, törölni kell a pályát – ilyenkor az ő jelzésük után indítható újra a stopper). A góllövéshez nyilvánvalóan bármelyik kéz használható, meggátlására pedig a test, a fej, a váll, a comb, még a térd is – az alsó lábszárral viszont tilos érinteni a labdát, a kapusokat kivéve. Gól a pálya bármely pontjáról elérhető, kivéve az ellenfél kapuja előtt, attól hat méterre meghúzott vonallal kijelölt büntetőterületet: a támadó nem léphet ezen belülre, a vonalat sem érintheti a lábával – ugyanakkor elrugaszkodva a levegőben betörhet ide, feltéve, ha a labdát az előtt dobja el, hogy a lába ismét talajt ér.

A labda kapuig juttatásánál fontos figyelembe venni, hogy egy játékos csak hármat léphet anélkül, hogy a labdát lepattintaná, majd a pattintást követően még három lépésre van lehetősége, de utána már passzolnia vagy lőnie kell. További restrikció, hogy a láb elmozdítása nélkül csupán három másodpercig tartható kézben a labda.

A védőgárda különféle szabálytalanságokkal igyekszik meggátolni a gólszerzést: a súlyosabbakért a mérkőzések elején sárga lapot adnak, a kirívóakért pedig kétperces kiállítás jár – ez utóbbit le is kell ülni, azaz semmi sem oldja fel az időtartamot. A durvaságot azonnali piros lappal kell büntetni: a kizárt játékos nem térhet vissza a pályára, de helyette beállhat más a két perc leteltét követően. Szabálytalanságnak számít elvben minden testi kontaktus, jóllehet a modern kézilabdában az apróbb lökéseket, fogásokat már nem számítják szabálytalannak. A támadó is követhet el szabálytalanságot: ha a védő előtte áll, nem lökheti odébb egyik testrészével sem.

A büntetőterület határvonalával párhuzamosan meghúzott szaggatott vonalról kell elvégezni az azon belüli faultokért megítélt szabaddobásokat: ilyenkor a védőknek a hatos vonalra kell visszahúzódniuk, a támadóknál pedig senki sem tartózkodhat a szaggatotton belül. A szabaddobás elvileg egyből rálőhető, a valóságban ez igen ritka, általában lepasszolják a labdát.

Ha a védő úgy szabálytalankodik a támadóval szemben, hogy lábával a büntetőterületet érinti, vagy eléugorva a büntetőterület légterében blokkol, akkor büntetődobást kell ítélni, amelyet hét méterről kell elvégezni. Szintén ez az ítélet, ha ziccerben kapura törő játékossal szemben hátulról szabálytalankodnak, függetlenül attól, hogy a védő nem a büntetőterületen belül követte el a szabálytalanságot. Ijeszteni, lövőcseleket bemutatni lehet, azaz nem kell azonnal eldobni a labdát. A kapus a gólvonal és a kapujától öt méterre meghúzott vonalon belül bárhová helyezkedhet.

Ha a labda az alapvonalon túlra kerül, akkor: sarokdobás következik, amennyiben a védőjátékos érintette utoljára; kapuskidobás következik, amennyiben a kapus érintette utoljára, vagy a támadócsapat tagja.

Ellentétben a vízilabdával és a kosárlabdával, itt nincs időlimit a támadásokra, ugyanakkor a labda járatása gólszerzésre kell irányuljon, ellenkező esetben a bírók passzív játékért elvehetik a labdát a támadótól. A passzív játék meghatározása nem egyszerű, a szabálykönyv szerint ha egy csapat semmilyen szándékot nem mutat a góllövésre, nem gyorsítja a játékát, a szabaddobásoknál észrevehetően húzza az időt, játékosa tiszta gólhelyzetből visszaadja a labdát, akkor a játékvezetők felteszik a kezüket, ami azt jelenti, hogy ha a következő három passz során nem lövi el a labdát a támadó csapat, akkor el fogja veszteni azt. Folyamatos és egyértelmű szabálytalanságokkal megtört támadásnál nem lehet passzív játékot megítélni, továbbá a passzív kézjelzés hatálya megszűnik, ha a támadócsapat ellőtte a labdát, de az visszakerült hozzá a kapusról vagy a kapufáról visszapattanva; vagy ha a védekező csapatból valakit kiállítanak a kézjelzést követő játékfázisban.

Ha az egyenes kieséses rendszerben egy mérkőzés döntetlennel ér véget, kétszer öt perc hosszabbítás következik, ha ezután sincs döntés, újabb kétszer öt perc a ráadás, majd újabb egálnál hétméteres-párbaj határoz a meccs győzteséről.