Itt a nyár… mindenki pet palackkal jár… – a kérdés már csak az, hogy egészséges-e az, amit a vizes palackok rejtenek?
Az elmúlt öt évben megduplázódott az ásványvízfogyasztás, s nem csak hazánkban. A táplálkozástudományi szakemberek egy része a forgalomnövekedés mögött az egészségtudatos magatartás elterjedését („egészségünk védelmében igyunk meg napi legalább 2-3 liter folyadékot!”) véli felismerni, míg másik hányada kifejezetten egészségkárosítónak tartja a rendszeres ásványvízfogyasztást. Az ellenzők érvei Neves nyugati egészségügyi és környezetvédelmi szakfolyóiratokban egyre-másra jelennek meg olyan cikkek, amelyek szerzői azt jósolják: a mostani ásványvíz-fogyasztási divat beláthatatlan következményekkel és rengeteg kiadással járhat már az elkövetkező néhány évben is mind a társadalom, mind az egyén számára. A rendszeres ásványvízfogyasztók egészségéért aggódók azt állítják: a hosszan tartó tárolás következményeként – a műanyag palackokból kioldódó, emberre veszélyes phtalát vegyületek és a hűtés nélküli, helytelen tárolás hatására (folyamatosan 10 ºC-on kellene a raktárakban, a szállítás közben és a boltokban tartani ezeket az innivalókat) elszaporodó mikroorganizmusok jelenléte miatt – az ásványvizek kifejezetten egészségtelen innivalónak minősülnek. Manapság már az orvosok, dietetikusok is egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a szerves és szervetlen ásványi anyagok különféleképpen viselkednek a szervezetben. Szerves kötésű ásványi anyagokhoz kizárólag a táplálékainkból – zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonamagvak, tej, tejtermék, húsfélék fogyasztásával – juthatunk. A palackos vizekben található ásványi anyagok szervetlenek („élettelenek”), amelyeket testünk „vegykonyhája” csak nehezen, vagy egyáltalán nem tud feldolgozni. Ne légy márkahű! A felsorolt érvek ismeretében még izgalmasabb a kérdés: léteznek-e olyan egészségügyi problémák, betegségek, amelyek mellett nem javallott, sőt kifejezetten tilos – bizonyos összetételű – ásványvizek fogyasztása. A jelenleg forgalomban lévő vizek címkéiről hiányoznak például az olyan típusú figyelmeztetések, mint: „fogyasztása – kalcium-/nátriumtartalma miatt – vesebántalmakban szenvedőknek nem ajánlott”, vagy „gyomorpanaszok vagy pajzsmirigy-működési zavarok esetén a termék fogyasztása nem javasolt”. Az ásványvizeket rendszeresen fogyasztók ezen érvek ismeretében dönthetnék el, mit vásároljanak, igyanak. Akár az ásványvízfogyasztást javaslóknak, akár az ellenzőknek hiszel, a mértékletességre vonatkozó tanácsot mindenképpen érdemes megfogadnod (még akkor is, ha semmilyen krónikus betegségedről nem tudsz). Tudtad?
A fokozott ásványtartalommal egyenes arányban növekszik a víz oldóképessége, a műanyag kiszerelés és a hosszú tárolás miatt az ásványvizek egyharmadában olyan vegyi anyagok halmozódhatnak fel, amelyek irritálhatják az idegrendszert és a húgyutakat, allergiát vagy akár tüdőgyulladást is okozhatnak. Nem árt vásárláskor alaposan tanulmányozni az ásványvizek címkéjét. Az egyik legnépszerűbb, szénsavval dúsított ásványvíznek például magas a fluortartalma. Ha a gyerekek ezt isszák – és közben fluortablettát is kapnak –, mérséklődhet a pajzsmirigyműködésük, lelassulhat az anyagcseréjük, tönkremehetnek a fogaik, törékennyé válhatnak a csontjaik. A felnőtteknek – bár több fluorbevitelt is elvisel a szervezetük – sem ajánlott a napi határértéket (1 liter vízben ½ százalék fluor) átlépni. A változás korában sok nő gyakran a kalcium pótlása, a csontritkulás kivédése céljából iszik több és magasabb kalciumtartalmú ásványvizet. Nem árt az óvatosság, mert előfordulhat, hogy többet ártsz magadnak, mint gondolnád. A gyógyásványvizek (a gyógyvízkutak vizeinek) fogyasztása elsődleges vízpótlóként kifejezetten ellenjavallott, csak kúraszerűen és csak napi egy-két pohárral szabad meginni belőlük.
forrás: internet |